Magony-Családfa
A szimbolikus Magony fej édesapám, nh.Kovács Ferenc /1926-1989/ szobrászművész alkotása, ahogy a további Magony portrék is. A családnév jelentése MAG HONI, azaz a szó-gyök nemzetségünk őseredetére utal. A fej időtlen nyugodtsága hasonlatos a szfinxéhez. Zenénk célja az ősállapot megidézése, kultúránk ápolása, s a jó érzet keltése dalaink ébrentartásával.
Társaimmá lettek a legkiválóbb cigány muzsikusok is. Ez nem csak a kimagasló muzikalitásuknak, hanem érdeklődésüknek is köszönhető. Vallom, hogy népeink együttélése nem csupán újkeletű, de a gyökerekhez vezet vissza. Jó példa erre a csaknem ötezer éves sumer-mahgar szó: ‘zi gai ni’ , azaz ‘önmaga életét élő’. Gondolj csak bele, Géza királyunk kunimádata mennyi problémát okozott annak idején!
Apai nagyapám híres citerás volt Kiskunfélegyházán, ahol szobra is áll (Citerázó paraszt). A Kovácsoknak rezesbandáik voltak a Dunántúlon is. Édesapám, nh. Kovács Ferenc kántorképzőt végzett, tehát zongorázni, orgonálni is tudott. Egy délután összeütött egy citerát, hogy a társaságnak a mulatozáshoz eleget tegyen, ez még mindig meg is van. Én is ezen játszom a mai napig. A Képzőművészeti Főiskolán hozta össze a sors anyámmal, Magony Ida festőművésszel. Nagyapámnak vonósbandája volt az alföldön. Hegedült, brácsázott, bőgőzött. Nem maradt utána hangszer egy sem, mert elitta mind. Még a ház is rádőlt, akkor költöztették össze újra nagyanyámmal apámék egy pilisi faluba. Idősebbik nővérem, Ida, brácsázik a Kuala Lumpur-i Szimfonikus Zenekarban. A fiatalabbik, Katica gyönyörűen csellózott, amíg egyszer véletlenül darabokra nem törtem a hangszerét. Ma ötvös-iparművész.
Magony családfa
Lakhelyeik: BIHAR, BÉKÉS megye, Sebes Körös vidéke. Orosháza, Pusztaföldvár, Szeghalom, Vésztő, Komádi, Csökmő, Csanádapáca, Tatársánc, Cséfánypuszta, Szalmarét, tanyavilág a Hortobágy alatt. Innen kerültek Újirázra, mely települést akkor alapítottak.
MAGONY VINCE / 18?? – a legidősebb, akit sikerült megtudni, kinek fia
MAGONY ISTVÁN / 1984 – pipázott, s nagyokat köpött. – felesége – Kotrocó Veronika / 94 évig élt. Mozgékony volt, nem ült kocsira. Menyecske korában táncos, mulatós típusú lány volt, ki egyedül is elment szórakozni, kinek gyermekei
MAGONY GYÖRGY / 1900. Ő volt a főnök.
MAGONY JÁNOS
MAGONY ISTVÁN
MAGONY MÁRIA / Mari Néni
MAGONY VERONIKA / Vera Néni – Pusztaföldvár, majd Újirázra kerültek
MAGONY ANNA / kinek lányai JULISKA, IDA / kinek férje Ágoston Pál, kinek fia GÁBOR / kinek lánya IDA
MAGONY IMRE / 1902. mulatós, zenélős / Négy elemit végzett, mert korán kellett munkába állni. Legény korában kezdett hegedülni, s mindjárt prímás lett, de a kottát nem ismerte. Szerették hallgatni a hegedülését, otthon is, ha gyakorolt. Sokat kocsmázott, bolondultak érte a lányok. Megnősült 26 évesen. Felesége Szilágyi Margit / módosgazda-lány volt, de elvesztették a 80 holdat. Csak egy maradt meg belőle. Kinek testvére Szilágyi Antal / áztatott kötéllel verték majdnem agyon, mert a lónak lába tört. Tanyán éltek, állattartásból, mezőgazdaságból, cselédi munkából. Először 34 holdon, majd 140 holdon gazdálkodtak, de belebuktak, mulatságból eredően. Füzesgyarmatra költöztek a tanyáról két ló, kocsival. Ez is odalett. Kezdődött a napszámos élet. 1 Pengő kereset naponta /80 fillér a kg cukor, zsír/. Eladogatták a párnát, dunnát, úgy éltek, hogy négy gyerek aludt egy ágyban. Folytatódott a kocsmázás, verekedés, ivás, kinek gyermekei
MAGONY GIZELLA / kapálás közben született, megfürösztötték, majd kellett visszamenni a munkához. Hihetetlen szorgalommal, akarattal végezte iskoláit. Vörös Diplomás mérnökként végzett a Lomonoszov Egyetemen. Férje, Solymosi István nyugalmazott Vám és Pénzügyőr Főparancsnok
MAGONY MARGIT / Manci Néni. Nyug. Testnevelő tanár
MAGONY IMRE / Nyug. Páncélos parancsnok. Szőlőkirály / Felesége, Marika Néni, oltványkészítő. Kinek leánya
MAGONY MÁRIA, ki örökölte a szőlőoltvány termelés fáradságos munkáját.
MAGONY ANNA / kinek férje Horváth Pál, nyug. Mérnök, TV Studiók fejlesztésével foglalkozott
MAGONY IDA festőművész / 1930. Libapásztornak ment a módosabb rokonokhoz – Anna néni lányához, Idáékhoz. Jó tanuló volt, s majd úgyis behozza a többieket, egy kotlós tyúkért cserébe a tanítónak, mehetett dolgozni. Jött a háború, napszám. -gyereknapszám, napkelettől napnyugtáig tartott. Tuskót szedtek. Az iskolában nem merték mondani, mert megalázó volt. A grófnál ott volt a pallér is, aki mindig csak hajtotta a parasztot. Végül négy lediplomázott az ötből, kinek férje
Kovács Ferenc – 1926. Kiskunfélegyháza. Szobrászművész, kinek gyermekei
Kovács Ida, brácsaművész
Kovács Katica, ötvös-iparművész
Kovács Ferenc, zenész
